2012.03.24.

Gyorsul az általános felmelegedés

A Meteorológiai Világszervezet szerint 2001 - 2010 között gyorsult az általános felmelegedés üteme, és a tavalyi év a globális időjárási adatok rögzítésének 1850-es kezdete óta a 11. legmelegebb év volt, a La Nina hatást kiszűrve. Nem tudja befizetni az Országos Meteorológiai Szolgálat a 800 milliós nemzetközi tagdíjat.

"A klímaváltozás éppen most zajlik, nem valamiféle távoli jövőbeli veszély" - figyelmeztetett a szervezet főtitkára, Michel Jarraud.
A Meteorológiai Világnap alkalmából Genfben kiadott áttekintés szerint a 2001-2010 között eltelt évtized a legmelegebb tíz év volt, amelyet valaha a Föld minden kontinensén regisztráltak.

A Meteorológiai Világszervezet  teljes klímajelentését - amely 102 ország adatszolgáltatásán alapul - az idén teszik közzé, miután szakértők megfelelően kiértékelték az adatokat. Ugyanakkor az már előzetesen megállapítható, hogy az 1971 óta eltelt negyven évben a hőmérsékletek növekedése "rendkívüli" mértékű, és az extrém természeti jelenségek - súlyos áradások, aszályok, ciklonok - gyakorlatilag a vizsgált időszakban a Föld összes régióját érintették.
A szervezet értékelés szerint a jelenlegi La Nina jelenség egyike a legerősebbeknek az elmúlt hatvan évben. Szakértők szerint ezúttal hosszan elhúzódik a La Nina, amely az idén még a tavalyinál is erősebb időjárási hatásokat okozhat. A La Nina a Csendes-óceán nyugati részén felmelegíti a tengerfelszínt, egyidejűleg az óceán keleti részén, a dél-amerikai partok előtt lehűti a tengervizet.

Az Országgyűlés elé kerülhet ősszel a meteorológiai törvény

Várhatóan az ősszel az Országgyűlés elé kerül a meteorológiai törvény, amely szabályozza a meteorológiai szakma társadalmi, gazdasági, pénzügyi vonatkozásait - mondta Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár tegnap a Meteorológiai Világnap alkalmából rendezett ünnepségen. A Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára stratégiai fontosságúnak nevezte az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) tevékenységét.

Illés Zoltán emlékeztetett arra, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter döntése értelmében több száz millió forint került utólag az OMSZ költségvetésébe, enyhítve ezzel a költségvetési intézményeket érintő takarékossági intézkedéseket. Kitért ugyanakkor arra, jelenleg nincs meg az a 800 millió forint, amelyet nemzetközi meteorológiai szervezeteknek tagdíjként be kellene fizetni. A meteorológiai tevékenységgel kapcsolatban az államtitkár beszélt arról is, hogy vannak közfeladatok, amelyeket az államnak kell elvégeznie. A kormány nem hisz abban, hogy ki kell szervezni a feladatokat. Az erőforrásokat úgy kell koncentrálni és az összes törvényt, rendeletet úgy kell alakítani, hogy ezeket a közfeladatokat az állam által működtetett szervezetek tudják elvégezni - jelentette ki Illés Zoltán.
A tagdíjtartozással kapcsolatban az államtitkár az ünnepség után azt mondta: két megoldás lehetséges. A hiányzó 800 millió forintot vagy azok a tárcák adják össze saját költségvetésükből, amelyeket érint a meteorológiai szolgáltatás, vagy a kormány fizeti ki a költségvetés általános tartalékának terhére.

forrás: greenfo

2012. március 06.

Keveset fordítunk energiahatékonyságra

Ma van az Energiahatékonyság Nemzetközi Napja. A számottevő megtakarítási lehetőség ellenére, a magyar lakosság 33%-a az anyagiak miatt nem fejleszti otthona energiahatékonysági állapotát, mellyel a tulajdonosok csak 13 %-a elégedett.

Habár a magyar ingatlantulajdonosok 85%-a tudja, hogy energiahatékonysági beruházásokkal nagymértékben csökkentheti rezsiköltségét, mégis alig felük végzett otthonán ilyen fejlesztéseket az elmúlt 5 évben, legnagyobb részt a fűtési energia felhasználásának csökkentését célozva. A fűtési költség ugyanis a magyar ingatlanok 34%-a esetében 20 és 30 ezer forint közé esett, 21%-uknál pedig a 30 ezer forintot is meghaladta a leghidegebb, idei téli hónapokban. A számottevő megtakarítási lehetőség ellenére, a magyar lakosság 33%-a az anyagiak miatt nem fejleszti otthona energiahatékonysági állapotát, ha azonban fordít erre, 36%-a szigeteléssel, 32%-uk a nyílászárók cseréjével, további 32%-uk pedig energiatakarékos izzók alkalmazásával csökkenti ingatlana energiafelhasználását - derül ki a Knauf Insulation által, az Energiahatékonysági Világnapra készített közvélemény-kutatásból. A kutatásban megkérdezettek 77%-a a fűtésköltség csökkenését várja otthona energiahatékonysági fejlesztésétől.

A  levegőt erősen szennyező és ezáltal egészségünket romboló közlekedési és fűtési módok, valamint a dráguló energiaárak nyilvánvalóvá tették, hogy az energiahatékonyság nemcsak technikai kérdés, és nem kizárólag szűk szakmai körökre tartozik. Ha kihasználjuk a hatékony energiafelhasználásban rejlő lehetőségeket, megoldást kaphatunk számos társadalmi és környezeti problémára, többek között a munkanélküliséget is enyhíthetjük.

Az Európai Unió 2020-ra kitűzött éghajlatvédelmi céljai közül viszonylag könnyebben teljesíthető az üvegházgázok 20 százalékos csökkentése és a megújuló energia arányának 20 százalékra növelése, amit nagy nemzetközi energetikai vállalatok által is támogatnak. Ezek a célkitűzések kötelezőek a tagállamokra. A primer energia 20 százalékos megtakarítása, az energiahatékonyság jelentős javítása ellenben most még csak ajánlás több tagország ellenállása miatt. Dánia azonban már tavaly decemberben bejelentette, hogy elnöksége idején, vagyis ebben a félévben, mindent megtesz, hogy 2020-ra az 1990-es mértékhez képest 20 százalékos energiamegtakarítás biztosan teljesüljön. Ehhez minden tagország kötelezően elérendő megtakarítási célokat kapna.

Február 28-án az Európai Parlament Energetikai Bizottsága vitára alkalmasnak és támogatandónak ítélte meg az Energiahatékonysági Irányelv (EED) tervezetét. (Ehhez a tervezethez az elmúlt hónapokban 1800 módosító javaslatot nyújtottak be. Ez is jelzi az irányelv bonyolultságát és a sokszor egymásnak ellentmondó érdekek nagy számát.)

A tagállamok közül Magyarország egyike azoknak, amelyek ma leginkább rászorulnak az energia importjára. Miközben az egy főre eső energiafogyasztásunk - a szerényebb életszínvonal miatt - nem éri el az EU átlagát, egységnyi GDP-t jóval több energiával állítunk elő, mint a fejlettebb tagországok. Van mit változtatni a hatékonyság érdekében nemcsak a nemzetgazdaság szerkezetén, amelyben túl nagy az energiaigényes, alacsony hozzáadott értékű termékek aránya, de az egyes ágazatokon belül is. A háztartásokat és az állami költségvetést például feleslegesen terhelik az épületek rossz energetikai állapotából adódó magas energiaszámlák. Az épületek korszerűsítésével és az új épületek minőségének lényeges emelésével egyszerre tudnánk öt fontos célt elérni: az üzemeltetési kiadások mérséklését, a komfortérzet növelését, a levegő minőségének javítását, új munkahelyek teremtését és az éghajlatváltozást okozó üvegházgázok kibocsátásának csökkentését.

Hosszú ideig évi százmilliós összegekkel igyekeztek a kormányok támogatni a lakossági energiatarifákat, arra hivatkozva, hogy az alacsonyabb jövedelmű háztartások nem tudnák megfizetni a magas energiaárakat. Abból az összegből, amit az elmúlt húsz évben az árak mérséklésére fordítottak, nemcsak a középületeinket, de a lakásállományt is korszerűsíteni lehetett volna. A lényegesen alacsonyabb energiafogyasztás mellett pedig nem okozna gondot az energiaszámlák kifizetése.

Vonjuk le a tanulságokat a korábbi esztendők tapasztalataiból! Ahhoz, hogy az importenergia-függőségből és a drága, pazarló energiafogyasztás szorításából végre kikerüljünk, határozott politikai akaratra van szükség. Szavazzák meg a magyar képviselők az Európai Parlamentben a 20 százalékos kötelező energiamegtakarítást, idehaza pedig irányítsanak megfelelő forrásokat az épületfelújításba, az energiahatékonyság javításába! Nyolc-tíz évre szóló energiahatékonysági stratégiával, folyamatos, kiszámítható források mellett biztos munkahelyeket teremthetünk az építési szektorban, a kutatás és fejlesztés számos területén és sok egyéb ágazatban. Levegő Munkacsoport

Nyert a felsőmocsoládi öreg hárs

greenfo/MTI

2012. március 2.

Hét öreg európai fa közül a Somogy megyei Felsőmocsolád 400 éves hársfája lett az első helyezett, és ezzel az interneten szavazók döntése alapján elnyerte az Európai Év Fája díjat.

"Nem voltunk biztosak benne, de nagyon-nagyon reménykedtünk a győzelemben" - mondta az eredményről értesülve Vogl Szilvia, a település polgármestere, aki szerint azzal, hogy valóra váltak a reményeik, új távlatok is feltárultak a mintegy ötszáz lelkes falu előtt.
A falun két turistaút is átvezet, ezt is szeretnék kihasználni - osztotta meg a friss terveket a polgármester.

A versenyre Csorba Simon Mária, a felsőmocsoládi birtok egykori tulajdonosainak egyik leszármazottja nevezte be a öreg hársfát. Az egykori Bánó-kastély ma ismét a család tulajdonában van, és jelenleg szállodaként működik.

Az öreg hárs végig fölényesen vezetve, 11 158 szavazattal nyerte meg a február végéig tartó versenyt, 1300 szavazattal maga mögé utasítva a második helyezett köpeci (Capeni, Románia) szilt. Harmadik helyen, hatezer szavazattal, a bulgáriai "Kívánságfa" végzett.
A döntőbe azok a fák jutottak be, amelyeknek érdekes története van. A legenda szerint a felsőmocsoládi öreg hárs mágikus erejével védelmezi az őt körülvevő erdőt. Történetét a környékről származó Bánó család őrizte meg. A család máig élő hagyománya, hogy legfiatalabb tagjaikat bemutatják az „öregnek".

A több száz éves matuzsálemek történetei a Treeoftheyear.org oldalon magyar nyelven is megismerhetők. A szavazatokat is itt lehetett leadni. Az Európai Év Fája díjra azok a fák pályázhattak, amelyek saját hazájukban a közönség segítségével elnyerték az Év Fája címet. A cseh kezdeményezésű versenyen hét ország vett részt, a magyarországi szervező az Ökotárs Alapítvány volt.
Az ismert cseh művész, Martin Patřičný által készített díjat május 23-án Brüsszelben vehetik át a győztes fa nevezői.

Fotó: evfaja.okotars.hu / Sélley Miklós

Átlagosan mintegy 1385 köbméter vizet használ el minden ember egy évben, ami nagyjából 8650 teli fürdőkádnak felel meg - állapították meg holland kutatók. Változatos az országok vízlábnyoma.

Felmérésük szerint az országok közt mindazonáltal tetemes különbségek akadnak. A németek például fejenként 1426 köbmétert használnak, míg az Egyesült Államokban ez az érték 2842, Kínában 1071, Bangladesben pedig 750 köbméter - írják Arjen Hoekstra és Mesfin Mekonnen, a hollandiai Twente Egyetem kutatói az amerikai tudományos akadémia folyóiratában a Der Spiegel internetes kiadása szerint.

 A mutatókra a vízlábnyom kifejezést alkalmazzák, amelyet az ember a mezőgazdasági és ipari termelés, illetve a háztartási használat által hagy maga után. A vizsgálat az 1996 és 2005 közötti adatokra alapszik: ez a legfrissebb tízéves szakasz, amelyről minden szükséges információ rendelkezésre áll. Az emberiség globális vízhasználata ebben a periódusban évi 9087 milliárd köbméterre rúgott, azóta azonban tovább nőtt a népesség és vele együtt a fogyasztás is.

 A mezőgazdasági termelés teszi ki a vízfogyasztás 92 százalékát, míg az ipari termelés 4,4 százalékkal, a háztartások pedig 3,6 százalékkal járulnak hozzá. Kínában, Indiában és az Egyesült Államokban különösen sok víz fogy, méghozzá évente 1207, 1182 illetve 1053 milliárd köbméter. Így e három állam használja el a teljes vízmennyiség 38 százalékát. Őket Brazília követi 482 milliárd köbméterrel.

Kína a legtöbb szennyvizet termelő ország: 360 milliárd köbméterrel a globális termelés negyedét adja.

 Mivel a mezőgazdasági és ipari termékek nagy része másik országba kerül, az államok tetemes mennyiségű vizet importálnak, illetve exportálnak is. A legnagyobb importőrök az Egyesült Államok (234 milliárd köbméter), Japán (127), Németország (125), Kína (121) és Olaszország (101). A földrészek közti vízvándorlás legnagyobb része az olyan mezőgazdasági termékek révén valósul meg, mint az olajos magvak: a napraforgó, a repce és a pálmaolaj, illetve az ezekből előállított fogyasztási cikkek.

 Forrás: greenfo.hu

Oldal: Hírek, amik felketették az érdeklődésem
TutiTippek megtakarításra - © 2008 - 2025 - megtakaritottam.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat